neked is.!-adtam az arcára egy puszit hozzábújtam és el is aludtam.
*másnap reggel*
Olyan jót aludtam. Jó volt hogy el tudtam mondani apunak ezt az egészet. még csak 7 óra..apu már fent van?!
Kikeltem az ágyból, nem volt kedvem felöltözni úgy hogy pizsibe indultam el lefelé.
Lefelé menet a húgom ráugrott a hátamra köszönés -képpen és majdnem mind a ketten leestünk a lépcsőn..
-Valami itt nem stimmel.. miért van 2 bőrönd az ajtó előtt?-néztem apára.
-Anyátok elköltözik. -mondta apu halál nyugodtan.
-Igen April elköltözöm. De semmi közöd hozzá.
-Hát ok. Engem különösebben hidegen hagy.
-engem sem igazán érdekelsz. viszont Lili van 2 lehetőséged.! vagy velem jössz, vagy itt maradsz nővéreddel és a mostoha apáddal.-uram isten.:o
-nem állíthatod ilyen kicsi korban választás elé..normális vagy ?
te csak ne magyarázz nekem kisasszony.! na Lili válassz!-nézett a kicsire, aki köpni nyelni nem tudott. szegényen már a sírás volt..
-én..-nézett mindenkire egymás után.-..nem tudom..-kezdett sírni..és odaszaladt apuhoz..aki magához ölelte és nyugtatgatta.
-Ezek szerint itt maradsz.. rendben nekem nem fogtok hiányozni..
-Rohadt szemét senkiházi vagy. -akartam neki menni, de Krisztián lefogott,.
-Te meg egy semmire kellő drogos kurva.-nekem se kellett több. kihajítottam a bőröndjeivel együtt.
-remélem soha többe nem látlak.!
-Hidd el kölcsönös.
és beszállt a kocsijába és elhajtott.. örökre..
Azt sem tudtam mit csináljak. hogy lehet valaki ilyen?? Legszívesebben elbújtam volna és jól kibőgtem volna magam, de nem tehetem.. a húgocskám jobban kivan..
Bementem odamentem és átvettem apa öléből.. szegény még mindig nagyon sírt. mit kell ilyenkor csinálni? nem sírhatok előtte. erősnek kell lennem..
-Lara..
-hm?
-Hívd i..ide..Jus..tint..légyszii..-zokogta..
Ránéztem Krisszre aki már indult is. addig ringattam ringattam de nem nyugodott.. pont mikor felnéztem akkor lépett be jay és az anyukája.
-nézd csak ki van itt? -súgtam Lilinek a fülébe.mire felnézett könnyes szemekkel, aztán ránézett Jayre. rögtön át is kéredzkedett. Miközben átvette tőlem rámnézett, de lesütöttem a szemeimet..nem akartam hogy lássa mi zajlik le bennem. Leültem a kanapéra felhuztam a lábam és néztem... Miért kellett ezt tennie?! ez is az én hibám..minden.. ha tegnap este nem veszekszem anyával akkor nem veszekszik apával és akkor nem ment volna el.. nekem kellett volna elmennem..nem kellett volna apára hallgatnom.. Lilinek szüksége van anyára.. és miattam elvesztette.
justin szemszöge:
Lara nagyon kivan.. látszik rajta hiába próbálja rejteni..Lili lenyugodott egy kicsit..
-Odaadhatlak apunak?
-Igen.-suttogta
Átadtam Lilit, és odamentem Larához.leültem mellé, letöröltem a könnyeit és magam elé forditottam az arcát, de elfordult. lehajtotta a fejét. megfogtam az állát, és ujra magam elé forditottam a fejét.. istenem..olyan kétségbeesett arcot még nem láttam mint az övé..ahogy belenézett a szemembe lecsordult még egy könnycsepp.. rögtön magamhoz öleltem..azonnal visszaölelt..zokogott. a szívem szakad meg..:(
Lara szemszöge:
Miután egy kicsit lenyugodtam, elhuzódtam tőle.
-jólvagy?-kérdezte aggódva..
-igen..köszönöm..
megsimogatta az arcom..jahj. még mindig milyen szép szeme van..és milyen jó illata is..jó persze, most nem az illatáról kéne áradoznom, hanem a tesommal kéne lennem őt vigasztalni, erre engem kell..pedig erősnek kellett volna lennem..:/ de nem tehetek róla nem vagyok kőből..ráadásul azt hiszem az utóbbi időben többet sírtam mint egész eddigi életemben komolyan..
-Lili elaludt. Felviszem aludni.-mondta halkan apu.
-rendben.-válaszoltam.. már amennyire lehetett hallani a rekedt hangomtól.
ránéztem Justinra aki engem nézet..vajon végig?!
-kértek valamit?- néztem újra rá, és tesomra aki még mindig ott állt nekidőlve a kanapénak..
-aha csinálsz reggelit?
-hát persze. Addig menj és öltözz fel..nem lehet egésznap egy szál boxerben.
-jójó.
-mit csináljak? -szóltam utána
-nem tudom, majd Jay eldönti.
-okéé..akkor gyeree.-mondtam neki és feláltam. ő meg szó nélkül kövevetett..
A konyhába érve hirtelen megfordultam, megkérdezni hogy akkor mit csináljak, de nekiütköztem. még mindig jó illata van.:$lassan felemeltem a fejem, belenéztem a szemeibe..csakhogy nem kellett volna..isteneem..meg akartam csókolni.. de nem tettem nem tehetem..felcsúsztattam a kezeim a mellkasára(..milyen izmos..) mire sóhajtott egyet. a derekamra tette a kezeit, és közelebb húzott magához.. a szemei a szemem és a szám között cikázott. Esküszöm abban a pillanatban azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány..mire feleszméltem már csak 2 centi választotta el ajkainkat. El kellene húzódnom nem?!!
-Na reggelizünk?-szólt apu mögülünk különös hangsúllyal... megválaszolta a kérdésem..
Olyan gyorsan szét ugrottunk hogy azt sem tudtam hol vagyok hirtelen.
-persze apu. mit csináljak reggelire?
-Csak üljetek le.Majd én összedobok valamit nektek.-vigyorgott rám.
Van egy olyan érzésem hogy olyan piros lehettem mint a pipacs..degáááz.!!
-szóval mit kértek reggelire?
-Én csak egy narancslevet kérek.-mondtam apucimnak akit jelenleg megtudnék ölni, amiért igy nézett.
-És kér hozzá rántottát, és én is azt kérek.-szólt közbe Jay..
-mi?? én nem kérek semmi ilyesmit, amúgy sem szeretem.
-jó azért ne hazudj. Az az egyik kedvenced.-mosolygott apu.
-jó de most CSAK egy narancslét kérek.-mondtam már idegesen.
-Márpedig enni fogsz.csináld neki is a rántottát.-mosolygott Jay. Idegesiteni akar??
-Mit nem lehet azon érteni, hogy nem kérek csak egy rohadt narancslevet?-mit ne mondjak eléggé gyengék az idegszálaim..
-én értem de akkor te is fogd fel hogy enni is fogsz..-kezd ő is ideges lenni..
hát nem lesz az övé az utolsó szó, ha rajtam múlik.!!
-Ne te döntsd el, hogy mit egyek. Ha nem kell úgysem fogom megenni!
-Márpedig enni fogsz.!
-Igen enned kell.!!-áll mellé a tesom is. ez nem öltözni ment??
-Krisztián nem kell hagyjatok már komolyan. Tudjátok mit?! nem kell a narancslé sem.!Csőő.-ezzel felálltam és készültem elmenekülni a szobámba, de valami visszatartott..es az nem más volt mint Jay.. persze ki más..Erősen maga elé forditott és rendesen belebújt az arcomba.!!!
-Enni fogsz.!-olyan közel volt, egy szó sem jött ki a torkomon.. még levegőt is elfelejtettem venni..Valószínűleg észrevette, mert elmosolyodott. Én magam sem tudom hogy miért de szó nélkül leültem.. Apu elénk rakta a kaját, és elkezdtünk enni.Úgy látszik mégis övé lett az utolsó szó..nem baaj.... lesz ez még igy sem..
Csendben magamba tömtem a kaját megköszöntem(!) és felmentem a menedékemre, és beleborultam az ágyamba.
Hogy kehet valaki ilyen?? és még én akartam megcsókolni.... fööö biztos nem gondoltam komolyan...csak a szeme miatt mert annyira gyönyörű szemei vannak hogy az embernek fáj belenézni..de nem.. nem érdekel.!!! Leszarom hogy helyes meg kedves meg édes..rám ne erőltessen senki semmit...innen képszakadás..belaudtam..
*1 óra múlva*
Uhh... nagyon fáj a fejem..És hány óra?
Megnéztem a telefonom ami délután 2 őt mutatott.
Jó sokat aludtam..felkeltem és kimentem a szobából. Beszélgetést hallottam lentről igy oda vezetett az utam.
Lementem a lépcsőn és egy ismerős női hangot hallottam meg az apuét.biztos itt van a drágaság anyja.
Jól gondoltam.
Sziasztok.!-köszöntem halkan.
Szia drágám jól aludtál? -kérdezte apu kedvesen.. rá sem néztem. inkább kivettem a narancslevet a hűtőből.
-Nem igazán, nagyon fáj a fejem. Nem tudom miért..
-Kérsz egy fájdalom csillapítót?
-Igen elfogadok egyet.- oda is adta.
-Hallom egy kicsit balhéztatok a fiammal.-mondta nevetve.. kurva vicces mondhatom, hogy parancsolgat a fia.. én hülye meg hagyom is neki.. bár nem direkt de na..
-Ja egy kicsit.- nincs jelentősége.-leültem a székre és nyugisan inni kezdtem az üditőmet.
-Apu hogy van Lili?
-A fiúkkal van kint játszanak. Jobban van. Nyugodtabb Hál' istennek.
-Értem.
mindenki hallgat..lehet hogy ez csak nekem fura?!
-Kérdezhetek valamit?-szólalt meg Jay anyukája.
-Kérdezz nyugodtan.-mondtam, aztán belekortyoltam a narancslébe.
..
Olyan jót aludtam. Jó volt hogy el tudtam mondani apunak ezt az egészet. még csak 7 óra..apu már fent van?!
Kikeltem az ágyból, nem volt kedvem felöltözni úgy hogy pizsibe indultam el lefelé.
-Valami itt nem stimmel.. miért van 2 bőrönd az ajtó előtt?-néztem apára.
-Anyátok elköltözik. -mondta apu halál nyugodtan.
-Igen April elköltözöm. De semmi közöd hozzá.
-Hát ok. Engem különösebben hidegen hagy.
-engem sem igazán érdekelsz. viszont Lili van 2 lehetőséged.! vagy velem jössz, vagy itt maradsz nővéreddel és a mostoha apáddal.-uram isten.:o
-nem állíthatod ilyen kicsi korban választás elé..normális vagy ?
te csak ne magyarázz nekem kisasszony.! na Lili válassz!-nézett a kicsire, aki köpni nyelni nem tudott. szegényen már a sírás volt..
-én..-nézett mindenkire egymás után.-..nem tudom..-kezdett sírni..és odaszaladt apuhoz..aki magához ölelte és nyugtatgatta.
-Ezek szerint itt maradsz.. rendben nekem nem fogtok hiányozni..
-Rohadt szemét senkiházi vagy. -akartam neki menni, de Krisztián lefogott,.
-Te meg egy semmire kellő drogos kurva.-nekem se kellett több. kihajítottam a bőröndjeivel együtt.
-remélem soha többe nem látlak.!
-Hidd el kölcsönös.
és beszállt a kocsijába és elhajtott.. örökre..
Azt sem tudtam mit csináljak. hogy lehet valaki ilyen?? Legszívesebben elbújtam volna és jól kibőgtem volna magam, de nem tehetem.. a húgocskám jobban kivan..
Bementem odamentem és átvettem apa öléből.. szegény még mindig nagyon sírt. mit kell ilyenkor csinálni? nem sírhatok előtte. erősnek kell lennem..
-Lara..
-hm?
-Hívd i..ide..Jus..tint..légyszii..-zokogta..
Ránéztem Krisszre aki már indult is. addig ringattam ringattam de nem nyugodott.. pont mikor felnéztem akkor lépett be jay és az anyukája.
-nézd csak ki van itt? -súgtam Lilinek a fülébe.mire felnézett könnyes szemekkel, aztán ránézett Jayre. rögtön át is kéredzkedett. Miközben átvette tőlem rámnézett, de lesütöttem a szemeimet..nem akartam hogy lássa mi zajlik le bennem. Leültem a kanapéra felhuztam a lábam és néztem... Miért kellett ezt tennie?! ez is az én hibám..minden.. ha tegnap este nem veszekszem anyával akkor nem veszekszik apával és akkor nem ment volna el.. nekem kellett volna elmennem..nem kellett volna apára hallgatnom.. Lilinek szüksége van anyára.. és miattam elvesztette.
justin szemszöge:
Lara nagyon kivan.. látszik rajta hiába próbálja rejteni..Lili lenyugodott egy kicsit..
-Odaadhatlak apunak?
-Igen.-suttogta
Átadtam Lilit, és odamentem Larához.leültem mellé, letöröltem a könnyeit és magam elé forditottam az arcát, de elfordult. lehajtotta a fejét. megfogtam az állát, és ujra magam elé forditottam a fejét.. istenem..olyan kétségbeesett arcot még nem láttam mint az övé..ahogy belenézett a szemembe lecsordult még egy könnycsepp.. rögtön magamhoz öleltem..azonnal visszaölelt..zokogott. a szívem szakad meg..:(
Lara szemszöge:
Miután egy kicsit lenyugodtam, elhuzódtam tőle.
-jólvagy?-kérdezte aggódva..
-igen..köszönöm..
megsimogatta az arcom..jahj. még mindig milyen szép szeme van..és milyen jó illata is..jó persze, most nem az illatáról kéne áradoznom, hanem a tesommal kéne lennem őt vigasztalni, erre engem kell..pedig erősnek kellett volna lennem..:/ de nem tehetek róla nem vagyok kőből..ráadásul azt hiszem az utóbbi időben többet sírtam mint egész eddigi életemben komolyan..
-Lili elaludt. Felviszem aludni.-mondta halkan apu.
-rendben.-válaszoltam.. már amennyire lehetett hallani a rekedt hangomtól.
ránéztem Justinra aki engem nézet..vajon végig?!
-kértek valamit?- néztem újra rá, és tesomra aki még mindig ott állt nekidőlve a kanapénak..
-aha csinálsz reggelit?
-hát persze. Addig menj és öltözz fel..nem lehet egésznap egy szál boxerben.
-jójó.
-mit csináljak? -szóltam utána
-nem tudom, majd Jay eldönti.
-okéé..akkor gyeree.-mondtam neki és feláltam. ő meg szó nélkül kövevetett..
A konyhába érve hirtelen megfordultam, megkérdezni hogy akkor mit csináljak, de nekiütköztem. még mindig jó illata van.:$lassan felemeltem a fejem, belenéztem a szemeibe..csakhogy nem kellett volna..isteneem..meg akartam csókolni.. de nem tettem nem tehetem..felcsúsztattam a kezeim a mellkasára(..milyen izmos..) mire sóhajtott egyet. a derekamra tette a kezeit, és közelebb húzott magához.. a szemei a szemem és a szám között cikázott. Esküszöm abban a pillanatban azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány..mire feleszméltem már csak 2 centi választotta el ajkainkat. El kellene húzódnom nem?!!
-Na reggelizünk?-szólt apu mögülünk különös hangsúllyal... megválaszolta a kérdésem..
Olyan gyorsan szét ugrottunk hogy azt sem tudtam hol vagyok hirtelen.
-persze apu. mit csináljak reggelire?
-Csak üljetek le.Majd én összedobok valamit nektek.-vigyorgott rám.
Van egy olyan érzésem hogy olyan piros lehettem mint a pipacs..degáááz.!!
-szóval mit kértek reggelire?
-Én csak egy narancslevet kérek.-mondtam apucimnak akit jelenleg megtudnék ölni, amiért igy nézett.
-És kér hozzá rántottát, és én is azt kérek.-szólt közbe Jay..
-mi?? én nem kérek semmi ilyesmit, amúgy sem szeretem.
-jó azért ne hazudj. Az az egyik kedvenced.-mosolygott apu.
-jó de most CSAK egy narancslét kérek.-mondtam már idegesen.
-Márpedig enni fogsz.csináld neki is a rántottát.-mosolygott Jay. Idegesiteni akar??
-Mit nem lehet azon érteni, hogy nem kérek csak egy rohadt narancslevet?-mit ne mondjak eléggé gyengék az idegszálaim..
-én értem de akkor te is fogd fel hogy enni is fogsz..-kezd ő is ideges lenni..
hát nem lesz az övé az utolsó szó, ha rajtam múlik.!!
-Ne te döntsd el, hogy mit egyek. Ha nem kell úgysem fogom megenni!
-Márpedig enni fogsz.!
-Igen enned kell.!!-áll mellé a tesom is. ez nem öltözni ment??
-Krisztián nem kell hagyjatok már komolyan. Tudjátok mit?! nem kell a narancslé sem.!Csőő.-ezzel felálltam és készültem elmenekülni a szobámba, de valami visszatartott..es az nem más volt mint Jay.. persze ki más..Erősen maga elé forditott és rendesen belebújt az arcomba.!!!
-Enni fogsz.!-olyan közel volt, egy szó sem jött ki a torkomon.. még levegőt is elfelejtettem venni..Valószínűleg észrevette, mert elmosolyodott. Én magam sem tudom hogy miért de szó nélkül leültem.. Apu elénk rakta a kaját, és elkezdtünk enni.Úgy látszik mégis övé lett az utolsó szó..nem baaj.... lesz ez még igy sem..
Csendben magamba tömtem a kaját megköszöntem(!) és felmentem a menedékemre, és beleborultam az ágyamba.
Hogy kehet valaki ilyen?? és még én akartam megcsókolni.... fööö biztos nem gondoltam komolyan...csak a szeme miatt mert annyira gyönyörű szemei vannak hogy az embernek fáj belenézni..de nem.. nem érdekel.!!! Leszarom hogy helyes meg kedves meg édes..rám ne erőltessen senki semmit...innen képszakadás..belaudtam..
*1 óra múlva*
Uhh... nagyon fáj a fejem..És hány óra?
Megnéztem a telefonom ami délután 2 őt mutatott.
Jó sokat aludtam..felkeltem és kimentem a szobából. Beszélgetést hallottam lentről igy oda vezetett az utam.
Lementem a lépcsőn és egy ismerős női hangot hallottam meg az apuét.biztos itt van a drágaság anyja.
Jól gondoltam.
Sziasztok.!-köszöntem halkan.
Szia drágám jól aludtál? -kérdezte apu kedvesen.. rá sem néztem. inkább kivettem a narancslevet a hűtőből.
-Nem igazán, nagyon fáj a fejem. Nem tudom miért..
-Kérsz egy fájdalom csillapítót?
-Igen elfogadok egyet.- oda is adta.
-Hallom egy kicsit balhéztatok a fiammal.-mondta nevetve.. kurva vicces mondhatom, hogy parancsolgat a fia.. én hülye meg hagyom is neki.. bár nem direkt de na..
-Ja egy kicsit.- nincs jelentősége.-leültem a székre és nyugisan inni kezdtem az üditőmet.
-Apu hogy van Lili?
-A fiúkkal van kint játszanak. Jobban van. Nyugodtabb Hál' istennek.
-Értem.
mindenki hallgat..lehet hogy ez csak nekem fura?!
-Kérdezhetek valamit?-szólalt meg Jay anyukája.
-Kérdezz nyugodtan.-mondtam, aztán belekortyoltam a narancslébe.
..
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)

.jpg)

.jpg)
.jpg)


